Ötöslottó kalkulátor - kalkulatorok.info


Itt megtekintheti az Ötöslottó utolsó 10 sorsolásának nyerőszámait. Az sorsolások 2025.03.29. - 2025.01.25. között történtek.

További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>



Amennyiben nagyobb/kisebb intervallumot kíván megtekinteni az Ötöslottó nyerőszámai közül, válasszon:

Az utolsó sorsolás nyerőszámainak megtekintése.

Utolsó 10 ötöslottó sorsolás nyerőszámai:

DátumNyerőszámok
2025.03.29.29,37,68,79,83
2025.03.22.8,35,39,47,77
2025.03.15.4,13,16,31,77
2025.03.08.8,11,22,53,64
2025.03.01.7,28,48,59,90
2025.02.22.1,15,34,50,89
2025.02.15.10,42,57,65,81
2025.02.08.56,61,66,72,76
2025.02.01.2,3,7,26,79
2025.01.25.1,7,25,52,59

Utolsó 10 Ötöslottó sorsolás nyerőszám eloszlás:

NyerőszámKihúzvaSzázalék
73x30%
772x20%
12x20%
82x20%
592x20%
792x20%
651x10%
811x10%
561x10%
571x10%
421x10%
891x10%
101x10%
611x10%
501x10%
661x10%
261x10%
251x10%
521x10%
31x10%
21x10%
721x10%
761x10%
341x10%
371x10%
161x10%
311x10%
111x10%
131x10%
41x10%
351x10%
391x10%
471x10%
221x10%
531x10%
291x10%
901x10%
831x10%
481x10%
281x10%
641x10%
681x10%
151x10%

Leggyakoribb kombinációk, az utolsó 10 Ötöslottó sorsolásnál:

NyerőszámokHúzva%
10,42,57,651x10%
10,42,57,65,811x10%
56,611x10%
56,61,661x10%
10,42,571x10%
10,421x10%
1,15,341x10%
1,15,34,501x10%
1,15,34,50,891x10%
56,61,66,721x10%
56,61,66,72,761x10%
1,7,251x10%
1,7,25,521x10%
1,7,25,52,591x10%
1,71x10%
2,3,7,26,791x10%
2,31x10%
2,3,71x10%
2,3,7,261x10%
1,151x10%
7,28,48,59,901x10%
8,35,39,471x10%
8,35,39,47,771x10%
4,131x10%
8,35,391x10%
8,351x10%
29,37,681x10%
29,37,68,791x10%
29,37,68,79,831x10%
4,13,161x10%
4,13,16,311x10%
7,281x10%
7,28,481x10%
7,28,48,591x10%
8,11,22,53,641x10%
8,11,22,531x10%
4,13,16,31,771x10%
8,111x10%
8,11,221x10%
29,371x10%

A MAGYAR ÖTÖSLOTTÓ története

Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény a hosszú évek során 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, és volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.


Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.


Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára.


A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.


Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.


1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. Az 1957. április 11-i (a 6.) játékhéten kerültek forgalomba olyan lottósorsjegyek, amelyeken több alapjátékot is megjátszhattak a fogadók. Ezen első alkalommal úgynevezett "hatos lottó" formátumban kínáltak többszörös játéklehetőséget. Valójában egy biankó szelvényről volt szó, amelyen a játékos nem beikszelte az előrenyomtatott számokat, hanem a hat sorba rendezett 5-5 üres rubrikákba maga írta be a tippjeit. Ez a számtábla nélküli nyomtatvány feldolgozási nehézségeket és reklamálási lehetőségeket is magában hordozott. Az 1957. május 2-i (9.) játékhéten megjelent a hármas lottó, ami ugyanúgy "működött", mint az előbb említett hatos. Sem a több alapjáték megjátszására szolgáló lottósorsjegyeket, sem az időközben bevezetett jutalomsorsolások kezdeti formái nem váltak be. Az 1961. július 14-ei játékhéten került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely a Totó mintájára két játékra alkalmas számtáblás szelvényt jelentett. Az ikerlottó a forgalomban viszonylag szerény részt vállalt, de több mint két évtizeden keresztül változatlan formában együtt élt a lottóval.


1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses (EL) lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott. Ez azt jelenti például, hogy az 1976-ban megjátszott 551 millió lottó alapjátékból 197 millió volt előfizetéses, úgynevezett havi lottó. Ez a játékmód a fogadóknak kényelmes volt, mert biztosította a játékban való folyamatos részvételt, a szervező számára pedig költségeket kímélt meg a nyomtatási, terjesztési, feldolgozási munkák során.


1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.


Forrás: szerencsejatek.hu



További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>