Ötöslottó kalkulátor - kalkulatorok.info
Itt megtekintheti az Ötöslottó utolsó 10 sorsolásának nyerőszámait. Az sorsolások 2024.11.16. - 2024.09.14. között történtek.
További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>
Az utolsó sorsolás nyerőszámainak megtekintése.
Utolsó 10 ötöslottó sorsolás nyerőszámai:
| Dátum | Nyerőszámok |
| 2024.11.16. | 3,39,65,73,77 |
| 2024.11.09. | 3,40,50,53,80 |
| 2024.11.02. | 21,48,51,52,77 |
| 2024.10.26. | 17,20,29,30,44 |
| 2024.10.19. | 3,10,12,13,33 |
| 2024.10.12. | 17,61,66,72,88 |
| 2024.10.05. | 20,44,72,73,82 |
| 2024.09.28. | 28,40,46,50,76 |
| 2024.09.21. | 17,20,28,34,86 |
| 2024.09.14. | 2,52,81,86,89 |
Utolsó 10 Ötöslottó sorsolás nyerőszám eloszlás:
| Nyerőszám | Kihúzva | Százalék |
| 20 | 3x | 30% |
| 17 | 3x | 30% |
| 3 | 3x | 30% |
| 72 | 2x | 20% |
| 86 | 2x | 20% |
| 28 | 2x | 20% |
| 52 | 2x | 20% |
| 44 | 2x | 20% |
| 77 | 2x | 20% |
| 50 | 2x | 20% |
| 73 | 2x | 20% |
| 40 | 2x | 20% |
| 46 | 1x | 10% |
| 82 | 1x | 10% |
| 88 | 1x | 10% |
| 65 | 1x | 10% |
| 34 | 1x | 10% |
| 81 | 1x | 10% |
| 89 | 1x | 10% |
| 2 | 1x | 10% |
| 39 | 1x | 10% |
| 66 | 1x | 10% |
| 76 | 1x | 10% |
| 33 | 1x | 10% |
| 53 | 1x | 10% |
| 51 | 1x | 10% |
| 48 | 1x | 10% |
| 21 | 1x | 10% |
| 29 | 1x | 10% |
| 30 | 1x | 10% |
| 80 | 1x | 10% |
| 13 | 1x | 10% |
| 12 | 1x | 10% |
| 10 | 1x | 10% |
| 61 | 1x | 10% |
Leggyakoribb kombinációk, az utolsó 10 Ötöslottó sorsolásnál:
| Nyerőszámok | Húzva | % |
| 17,20 | 2x | 20% |
| 20,44,72,73 | 1x | 10% |
| 20,44,72,73,82 | 1x | 10% |
| 20,44,72 | 1x | 10% |
| 28,40 | 1x | 10% |
| 20,44 | 1x | 10% |
| 17,61,66 | 1x | 10% |
| 17,61,66,72 | 1x | 10% |
| 17,61,66,72,88 | 1x | 10% |
| 28,40,46 | 1x | 10% |
| 28,40,46,50 | 1x | 10% |
| 2,52,81 | 1x | 10% |
| 2,52,81,86 | 1x | 10% |
| 2,52,81,86,89 | 1x | 10% |
| 2,52 | 1x | 10% |
| 17,20,28,34,86 | 1x | 10% |
| 28,40,46,50,76 | 1x | 10% |
| 17,20,28 | 1x | 10% |
| 17,20,28,34 | 1x | 10% |
| 17,61 | 1x | 10% |
| 3,10,12,13,33 | 1x | 10% |
| 3,40,50,53 | 1x | 10% |
| 3,40,50,53,80 | 1x | 10% |
| 21,48 | 1x | 10% |
| 3,40,50 | 1x | 10% |
| 3,40 | 1x | 10% |
| 3,39,65 | 1x | 10% |
| 3,39,65,73 | 1x | 10% |
| 3,39,65,73,77 | 1x | 10% |
| 21,48,51 | 1x | 10% |
| 21,48,51,52 | 1x | 10% |
| 3,10 | 1x | 10% |
| 3,10,12 | 1x | 10% |
| 3,10,12,13 | 1x | 10% |
| 17,20,29,30,44 | 1x | 10% |
| 17,20,29,30 | 1x | 10% |
| 21,48,51,52,77 | 1x | 10% |
| 17,20,29 | 1x | 10% |
| 3,39 | 1x | 10% |
A MAGYAR ÖTÖSLOTTÓ története
Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény a hosszú évek során 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, és volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.
Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.
Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára.
A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.
Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.
1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. Az 1957. április 11-i (a 6.) játékhéten kerültek forgalomba olyan lottósorsjegyek, amelyeken több alapjátékot is megjátszhattak a fogadók. Ezen első alkalommal úgynevezett "hatos lottó" formátumban kínáltak többszörös játéklehetőséget. Valójában egy biankó szelvényről volt szó, amelyen a játékos nem beikszelte az előrenyomtatott számokat, hanem a hat sorba rendezett 5-5 üres rubrikákba maga írta be a tippjeit. Ez a számtábla nélküli nyomtatvány feldolgozási nehézségeket és reklamálási lehetőségeket is magában hordozott. Az 1957. május 2-i (9.) játékhéten megjelent a hármas lottó, ami ugyanúgy "működött", mint az előbb említett hatos. Sem a több alapjáték megjátszására szolgáló lottósorsjegyeket, sem az időközben bevezetett jutalomsorsolások kezdeti formái nem váltak be. Az 1961. július 14-ei játékhéten került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely a Totó mintájára két játékra alkalmas számtáblás szelvényt jelentett. Az ikerlottó a forgalomban viszonylag szerény részt vállalt, de több mint két évtizeden keresztül változatlan formában együtt élt a lottóval.
1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses (EL) lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott. Ez azt jelenti például, hogy az 1976-ban megjátszott 551 millió lottó alapjátékból 197 millió volt előfizetéses, úgynevezett havi lottó. Ez a játékmód a fogadóknak kényelmes volt, mert biztosította a játékban való folyamatos részvételt, a szervező számára pedig költségeket kímélt meg a nyomtatási, terjesztési, feldolgozási munkák során.
1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.
Forrás: szerencsejatek.hu