Ötöslottó kalkulátor - kalkulatorok.info


Itt megtekintheti az Ötöslottó utolsó, 2018.12.22.-i sorsolásának nyerőszámait.

További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>



Amennyiben nagyobb/kisebb intervallumot kíván megtekinteni az Ötöslottó nyerőszámai közül, válasszon:

Az utolsó sorsolás nyerőszámainak megtekintése.

Utolsó 1 ötöslottó sorsolás nyerőszámai:

DátumNyerőszámok
2018.12.22.16,26,28,46,49

Utolsó 1 Ötöslottó sorsolás nyerőszám eloszlás:

NyerőszámKihúzvaSzázalék
491x100%
461x100%
281x100%
261x100%
161x100%

Leggyakoribb kombinációk, az utolsó 1 Ötöslottó sorsolásnál:

NyerőszámokHúzva%
16,26,28,46,491x100%
16,26,28,461x100%
16,26,281x100%
16,261x100%

A MAGYAR ÖTÖSLOTTÓ története

Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény a hosszú évek során 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, és volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.


Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.


Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára.


A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.


Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.


1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. Az 1957. április 11-i (a 6.) játékhéten kerültek forgalomba olyan lottósorsjegyek, amelyeken több alapjátékot is megjátszhattak a fogadók. Ezen első alkalommal úgynevezett "hatos lottó" formátumban kínáltak többszörös játéklehetőséget. Valójában egy biankó szelvényről volt szó, amelyen a játékos nem beikszelte az előrenyomtatott számokat, hanem a hat sorba rendezett 5-5 üres rubrikákba maga írta be a tippjeit. Ez a számtábla nélküli nyomtatvány feldolgozási nehézségeket és reklamálási lehetőségeket is magában hordozott. Az 1957. május 2-i (9.) játékhéten megjelent a hármas lottó, ami ugyanúgy "működött", mint az előbb említett hatos. Sem a több alapjáték megjátszására szolgáló lottósorsjegyeket, sem az időközben bevezetett jutalomsorsolások kezdeti formái nem váltak be. Az 1961. július 14-ei játékhéten került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely a Totó mintájára két játékra alkalmas számtáblás szelvényt jelentett. Az ikerlottó a forgalomban viszonylag szerény részt vállalt, de több mint két évtizeden keresztül változatlan formában együtt élt a lottóval.


1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses (EL) lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott. Ez azt jelenti például, hogy az 1976-ban megjátszott 551 millió lottó alapjátékból 197 millió volt előfizetéses, úgynevezett havi lottó. Ez a játékmód a fogadóknak kényelmes volt, mert biztosította a játékban való folyamatos részvételt, a szervező számára pedig költségeket kímélt meg a nyomtatási, terjesztési, feldolgozási munkák során.


1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.


Forrás: szerencsejatek.hu



További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>