Ötöslottó kalkulátor - kalkulatorok.info

Itt megtekintheti az Ötöslottó utolsó 10 sorsolásának nyerőszámait. Az sorsolások 2026.02.21. - 2025.12.20. között történtek.

További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>

Amennyiben nagyobb/kisebb intervallumot kíván megtekinteni az Ötöslottó nyerőszámai közül, válasszon:

Az utolsó sorsolás nyerőszámainak megtekintése.

Utolsó 10 ötöslottó sorsolás nyerőszámai:

Dátum	Nyerőszámok
2026.02.21.	9,12,26,47,49
2026.02.14.	16,32,35,58,59
2026.02.07.	11,17,53,86,88
2026.01.31.	9,25,44,45,55
2026.01.24.	29,75,80,83,88
2026.01.17.	1,33,39,52,88
2026.01.10.	6,13,51,56,59
2026.01.03.	3,14,19,34,42
2026.01.01.	17,28,36,70,82
2025.12.20.	10,34,55,56,57

Utolsó 10 Ötöslottó sorsolás nyerőszám eloszlás:

Nyerőszám	Kihúzva	Százalék
88	3x	30%
59	2x	20%
56	2x	20%
55	2x	20%
9	2x	20%
34	2x	20%
17	2x	20%
10	1x	10%
13	1x	10%
51	1x	10%
6	1x	10%
57	1x	10%
39	1x	10%
52	1x	10%
82	1x	10%
70	1x	10%
36	1x	10%
28	1x	10%
19	1x	10%
33	1x	10%
3	1x	10%
14	1x	10%
42	1x	10%
75	1x	10%
32	1x	10%
35	1x	10%
58	1x	10%
16	1x	10%
49	1x	10%
12	1x	10%
26	1x	10%
47	1x	10%
11	1x	10%
53	1x	10%
29	1x	10%
80	1x	10%
83	1x	10%
45	1x	10%
44	1x	10%
86	1x	10%
25	1x	10%
1	1x	10%

Leggyakoribb kombinációk, az utolsó 10 Ötöslottó sorsolásnál:

Nyerőszámok	Húzva	%
6,13,51,56	1x	10%
6,13,51,56,59	1x	10%
3,14	1x	10%
3,14,19	1x	10%
6,13,51	1x	10%
6,13	1x	10%
1,33,39	1x	10%
1,33,39,52	1x	10%
1,33,39,52,88	1x	10%
3,14,19,34	1x	10%
3,14,19,34,42	1x	10%
10,34,55	1x	10%
10,34,55,56	1x	10%
10,34,55,56,57	1x	10%
10,34	1x	10%
17,28,36,70,82	1x	10%
17,28	1x	10%
17,28,36	1x	10%
17,28,36,70	1x	10%
1,33	1x	10%
29,75,80,83,88	1x	10%
16,32,35,58	1x	10%
16,32,35,58,59	1x	10%
11,17	1x	10%
16,32,35	1x	10%
16,32	1x	10%
9,12,26	1x	10%
9,12,26,47	1x	10%
9,12,26,47,49	1x	10%
11,17,53	1x	10%
11,17,53,86	1x	10%
29,75	1x	10%
29,75,80	1x	10%
29,75,80,83	1x	10%
9,25,44,45,55	1x	10%
9,25,44,45	1x	10%
11,17,53,86,88	1x	10%
9,25	1x	10%
9,25,44	1x	10%
9,12	1x	10%

A MAGYAR ÖTÖSLOTTÓ története

Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény a hosszú évek során 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, és volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.

Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.

Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára.

A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.

Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.

1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. Az 1957. április 11-i (a 6.) játékhéten kerültek forgalomba olyan lottósorsjegyek, amelyeken több alapjátékot is megjátszhattak a fogadók. Ezen első alkalommal úgynevezett "hatos lottó" formátumban kínáltak többszörös játéklehetőséget. Valójában egy biankó szelvényről volt szó, amelyen a játékos nem beikszelte az előrenyomtatott számokat, hanem a hat sorba rendezett 5-5 üres rubrikákba maga írta be a tippjeit. Ez a számtábla nélküli nyomtatvány feldolgozási nehézségeket és reklamálási lehetőségeket is magában hordozott. Az 1957. május 2-i (9.) játékhéten megjelent a hármas lottó, ami ugyanúgy "működött", mint az előbb említett hatos. Sem a több alapjáték megjátszására szolgáló lottósorsjegyeket, sem az időközben bevezetett jutalomsorsolások kezdeti formái nem váltak be. Az 1961. július 14-ei játékhéten került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely a Totó mintájára két játékra alkalmas számtáblás szelvényt jelentett. Az ikerlottó a forgalomban viszonylag szerény részt vállalt, de több mint két évtizeden keresztül változatlan formában együtt élt a lottóval.

1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses (EL) lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott. Ez azt jelenti például, hogy az 1976-ban megjátszott 551 millió lottó alapjátékból 197 millió volt előfizetéses, úgynevezett havi lottó. Ez a játékmód a fogadóknak kényelmes volt, mert biztosította a játékban való folyamatos részvételt, a szervező számára pedig költségeket kímélt meg a nyomtatási, terjesztési, feldolgozási munkák során.

1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.

Forrás: szerencsejatek.hu

További lottó kalkulátorokhoz kattintson ide>>